Gyerekkoromban a szilva volt a gúnynevem, így nem rokonszenveztem a gyümölccsel. Ahogy öregszem, feledésbe merülnek a piszkálódások, és egyre gyümölcsözőbb a kapcsolatom a szilvával. Mi sem példázza ezt jobban, mint a szilvás pite születése.
A minap Börzsönyből apósom hozott egy nagy kosár szilvát. Finom, friss szilva, megenni egyszerre lehetetlennek tűnt. Nem akartam, hogy kárba vesszen, lekvárnak vagy pálinkának meg kevés volt, megszületett eme költemény.
Ha nem szereted a szilvát, de a pitét igen, van egy finom Diós-almás pite receptünk is!